Temesvár – a temesi Bánság fővárosa

Ahol „új világok” teremtettek

Temesvár és Temesköz régi magyar tájnevek, az oklevelekben Temes vármegye 1177-ben, székhelye, Temesvár 1212-ben szerepel először.

1315-ben, trónra kerülésekor Károly Róbert királyi székhelyévé teszi a várost, 1315-1323 között Temesvár a magyar királyság fővárosa.

1342-ben civitas, azaz valódi városi rangot kap Temesvár, és látványos fejlődésnek indul.

1390 után a dél-magyarországi végekre be- betörnek a törökök. Megkezdődik az évszázadokig tartó, kemény küzdelem, amelyben a magyar végvárak – így Temesvár is – Európa és a kereszténység védőbástyái lesznek.

1441-ben Hunyadi Jánost temesi főispánná nevezik ki, ő építteti újjá az 1443-as nagy földrengés után a várat.

A 1456 –1490 közt Mátyás anyja, Szilágyi Erzsébet is itt él, Mátyás királyként is gyakran látogatja Temesváron élő anyját.

1479-től Kinizsi Pál, a „fekete sereg” vezére lesz a temesi főispán. Legtöbbször innen indul győzelmes csatára.

1514-ben a lázadó pórok megszállják a várat. Temesvár és Dózsa György neve, a rettenetes megtorlásban örökre összekapcsolódik: a parasztvezért itt ültetik izzó vastrónra hóhérai.

Mohács után még két évtizedig tartja magát a temesi vár.

1552–ben, évekig tartó ostrom után, Losonczy István főkapitány a török hitszegő ígéretére hallgatva, feladja a rommá lőtt várat. Temesvár elestét Tinódi Lantos Sebestyén énekli meg.

Kezdetét veszi a másfél évszázados török hódoltság: Temesvár pasaság lesz.

1716-ban a Savoyai Jenő vezette osztrák csapatok kiverik a törököt, és megszállják Temesvárt.

A valamikori Temesközt Temesi Bánság néven koronabirtokként 1718-ban Bécshez csatolják. A várost osztrák erődítménnyé alakítják, német katolikus telepesek érkeznek ide az osztrák és a német birodalom különböző részeiről.

1778-ban, Mária Terézia uralkodásának utolsó éveiben, Kempelen Farkas kormányzósága alatt és az ő tanácsára a Temesköz visszakerül a magyar korona fennhatósága alá. Megindul a magyar telepesek első hulláma is. Újjáalakulnak a régi vármegyék: Temes, Torontál és Krassó.

1820-ban a Béga–parti városban, a polgármester fiaként, megszületik Klapka György, az 1848-as szabadságharc honvédtábornoka, „a komáromi győző”.

1823-ban egy fiatal hadmérnök, Bolyai János, apjához írt levelében Temesvárról kiáltja világgá: „Semmiből egy új, más világot teremtettem”. A nemeuklidészi geometria alapképletét és megteremtőjének arcmását dombormű őrzi ma a tudósról elnevezett utca saroképületén, szobrát pedig a Nyugati Tudományegyetem egyik parkjában állították fel.

1849-ben a magyar szabadságharcosok ostromolják az osztrákok által megerősített és erős sereggel védett erődítményt. Temesvár alatt, Szabadfalun május 3–án Bem tábornok őrnaggyá nevezi ki Petőfi Sándort. Az itt álló emlékmű a temesvári magyarság március 15.-i zarándokhelye.

Augusztus15–én zajlik a temesvári csata.

1849.október 6–án az aradi vértanúk egyikeként végzi életét városunk szülötte, Kiss Ernő honvédtábornok.

A szabadságharc bukása után a Bánságot ismét Bécshez csatolják.

Már a kiegyezés előtt, 1860-ban visszakerül a magyar korona alá, újra magyar lesz a közigazgatás, és a kiegyezést követően ugrásszerű fejlődésnek indul a régió. Temesvár Dél-Magyarország virágzó városa lesz.

1872-75 között felépül olasz reneszánsz stílusban, Fellner és Helmer bécsi építészek terve alapján a Ferenc József Színház. Egyik szárnyában a Rezső koronaherceg Luxusszálló kap helyet.

1882-től már magyar társulat játszik a színházépületben. Jogutódja, az 1990 óta Csiky Gergelyről elnevezett Állami Magyar Színház, 1953-tól az egykori Rezső koronaherceg Szálló báltermében játszik.

1883–ban itt született Kós Károly, erdélyi polihisztor, építész, író, grafikus, irodalomszervező, politikus, a Kiáltó Szó, a transzszilvanizmus röpiratának társszerzője.

A honfoglalás millenniumán, 1896-ban tették le a gyárvárosi plébániatemplom alapkövét, melyet Ybl Lajos építész tervei alapján építettek, s 1901-ben szenteltek fel.

Ebben az időszakban állítanak emlékműveket az 1848-as magyar szabadságharc hőseinek Szabadfalun, a Győrödi úton és a józsefvárosi temetőben.

A XX. század első éveiben Székely Lászlónak, Temesvár első főépítészének tervei alapján születnek meg a modern, európai nagyváros arculatát megrajzoló épületek: a Kegyesrendiek Főgimnáziuma és temploma, a Lloyd sor bérpalotái, a Vágóhíd.

1919. augusztus 3–án a román közigazgatás bevonul Temesvárra.

1920–ban a trianoni béke véglegessé teszi: a temesközi magyarság kisebbségi sorsba kényszerül.

1929-1930 között Székely László tervei alapján épül fel a bánsági magyarság adományaiból a Magyar Ház, amelynek visszaszerzéséért nemzeti közösségünk tizenöt esztendeje küzd.

1956. A temesvári diákság támogatja a magyar forradalmat. 1957–ben megkezdődik a temesvári per, 1958. szeptember 2–án, ismeretlen helyen kivégzik a tíz halálraítéltet.

1989. december 15–én a Tőkés László vezette magyar református gyülekezet gyertyás tiltakozása sorsfordító tetté változik: ledől a hallgatás fala, kipattan a kommunista diktatúrát megdöntő forradalom szikrája.