Temesvár és környéke

Ahol egykoron Bem apó seregei tábort vertek

A Temesvár környéki magyar falvak lakóit a kiegyezés után, a XIX. század utolsó éveiben telepítették, elsősorban Szeged környékéről és a Tiszántúlról. Kemény munkával elért gyors fejlődésüket valósággal derékba törte Trianon.

1848-ban még erdő borította a mai Újszentes területét (meg is gyűlt később vele a telepesek baja...), de a mai főtér helyén egy tisztás volt. Itt vert tábort 1849 májusában Bem apó és Petőfi Sándor szabadságharcos serege. Az egykori tábor helyén, a százéves, neogótikus stílusban épült református templom kertjében felújított emlékmű idézi Petőfi Sándor emlékét, itt gyűlnek össze emlékezni március idusán a helybeli magyarok.

A templomkertben állították fel a II. Világháborúban elesett hősök emlékművét is.

Huszonöt évvel ezelőtt szentelték fel Újszentesen a környék egyetlen modern stílusban, vasbetonból és üvegből épült római katolikus templomát, Fackelmann tervei alapján, amelynek oltárát Jecza Péter temesvári szobrászművész alkotta.

 Újmosnicán az 1920-as években emeltek turulmadaras emlékművet az első világháborúban elesett helybélieknek, erre később a második világégés mosnicai áldozatainak a nevét is felvésték.

A szőlőhegyeiről és borpincéiről híres, nemrég városi rangra emelt Temesrékason született Geml József, Temesvár későbbi polgármestere.